Ismét „romi” vagy menetrendszerinti válás – hogyan kapcsolódjunk újra a B oldalon?
Egyre több az „ősz válás” vagy „szürke válás”, amikor valaki 50 vagy akár 60 év felett vet véget a házasságának. Mi lehet az oka, és hogyan függ össze a gyerekek kirepülésével?
Gondolatok az újrakapcsolódásról.
Nem tartom magam túlzottan ragaszkodó anyának (bár erről a gyerekeimnek lehet, hogy más a véleménye), de új, eddig sosem tapasztalt fájdalmat éreztem, amikor augusztus közepén elbúcsúztattam a fiamtól és otthagytam az új otthonában.
Talpig pánikban voltam és ebbe még a változókor tünetei is bekavartak.
„Te, aki itt ülsz a kormány mögött, te, hozzád beszélek, veled mégis mit kezdjek innentől kezdve?”
Beköszöntött az identitásválság. Új, feltáratlan szakaszba léptem az életemnek. Magellán lettem, akit idő előtt feldobtak egy hajóra, térkép és mentőmellény nélkül.
És ahogy ennek az egyénnek, úgy a párkapcsolatnak is megvannak a maga életciklusai, amelyeket megélve, feldolgozva tovább tudunk lépni a következő „szintre”.
Egykoron még együtt gyűrjük a kamaszkort (ha ugyebár bírjuk), majd a gyerekek kirepülése után újrakeretezzük közös történetünket.
Vagy nem.
Ez a történés ugyanis minden kapcsolatot hónapokra, akár évekre kibillent az egyensúlyából.
Jól hangzik, nem igaz?!
Ma minden negyedik válás 50 éves kor
felett következik be
Ásó, kapa, nagyharang.
„Míg a gyerekek kirepülése el nem választ.”
A Bowling Green-i egyetem családdal és házassággal foglalkozó kutatóintézetének kollégái szerint ma minden negyedik válás 50 éves kor feletti következik be. Mondták ezt már 2010-ben is.
A mai 50 pluszos korosztály tehát több mint kétszer nagyobb valószínűséggel dönt a szakítás mellett, mint 1990-ben.
Mit mond egy ilyen döntésre a társadalom?
Emberünk: „48 éves nő vagyok és elvált.”
1Kommentelő: „Mi az, hogy elváltál? Annyira tipikus reakció, az emancipáció…”
2Kommentelő: „Mégis miért most döntöttél így, amikor 20 évig kitartottál? Elmagyaráznád?”
3Kommentelő: „Talán esetleg megpróbálhattad volna megmenteni a házasságod!”
4Kommentelő: „Te valami kapuzárási izéban szenvedsz??!?Agyadra ment a menopausa…”
5Kommentelő: „www..valósítsdmegönmagad..erlr/85142”
6Kommentelő: „”Bezzeg akkor semmit sem tettél, amikor még otthon voltak a gyerekek. Akkor nem volt merszed meglépni??”
Visszafogottabb és csendesebb többség: „Hogy jutottál idáig, megosztod velem? Komolyan érdekel. :)”
Nem az életed ér véget, csak kirepülnek a gyerekek
Mégis kiüresedésnek éljük meg ezt a korszakot, ahol sokunk megszenvedi azt, hogy magunk maradunk egy hosszú, apaként vagy anyaként eltöltött időszak után.
Gyakran még a válás után sem a felszabadulás jön, hanem a légüres tér.
Gyakran azért, mert – különösen a nőknek – már a házasságban sincs saját életünk, nincsenek barátaink, saját hobbink, évtizedekig mindent alárendeltünk a családnak.
Csakhogy az évek során nemcsak a világ, hanem mi is változtunk. Átformálódott az érdeklődésünk, 180 fokot fordult a személyiségünk, megváltozhattak a fókuszpontok és számunkra fontos hangsúlyok is eltolódhattak.
Nem csoda tehát, hogy a kétezres évek óta gyakoribbá vált a több évtizedes házasság után történő válás. Már a 2019-ben kimondott válások közel harmada is legalább húszéves házasságnak vetett véget. Ezt Murinkó Lívia, a Népességtudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa állítja.
Az okok között keresendő, hogy a gyerekek kirepülése után még akár több évtizedig is élhetünk aktívan, amire már nem vágjuk rá zsigerből azt, hogy „jól van az így”, mint tettük aktív gyerekes időszakban.
Felerősödnek az addig alvó problémák, egyre púposodik a szőnyeg alatt az a sok minden, amit évek alatt besöpörtünk alá.
Ennek nem tesz jót a kamusztorik divata sem – áradjanak a kommentek
Azaz a látszatkényszer.
A gyakorta a közösségi felületeken mutatott torzított valóság, ahol a hétköznapi hazugságok megjelennek az erőltetett jókedveket megörökítő családi fényképeken, a megfelelési kényszerből vetített „tökéletes családi idill” imázskampányokon.
Házastársak, akik évek óta tudják, hogy valami nincs rendben velük, de azért kötelezőnek érzik felmutatni a nagyvilágnak a látszatot.
Élvezik, hogy mintacsaládként tekintenek rájuk.
Félrevezető, amit egyesek láttatnak. Ennek legnagyobb veszélye, hogy idővel ők is elhiszik majd, és amikor kirepülnek a gyerekek és a valóság elemi erővel szakad rájuk, nem tudnak mit kezdeni a helyzettel.
A válás oka pedig gyakran az, hogy az évtizedes problémák halmozódnak.
De minden életciklusban van érteleme az újrakapcsolódásnak
Üdítően sokan vannak, akik a párkapcsolati gondok, kiüresedés nehézségei ellenére, a problémák elhallgatása helyett a közös munkát, az őszinte odafordulást, az újrakapcsolódást választják.
Olyan formán, hogy egyik fél se adja fel magát.
Érdemes-e dolgozni a “megszerelésen”?
Szerintem igen.
De mégis, mikor kell kimondani, hogy vége?
Újrakapcsolódás – csapó 1: ne engedj az elkülönülésnek
A szürke váláshoz vezető folyamat általában nem egy hirtelen esemény vagy kiváltó ok miatt következik be, inkább gyakran lassan, idővel történik meg. Olyan ez, mint a poharad, amit többször leejtesz, amely mikrorepedéseket hoz létre a szerkezet belsejében.
Kívülről ugyan nem látszik, de idővel bekövetkezik a tragédia. Ráadásul a gyerek kirepülése a párkapcsolatunkat is hónapokra, akár évekre kibillenti az egyensúlyából.
A pszichológia ezt szerepvesztésnek hívja.
Ehhez társul a változókori „dili”, amikor irracionális és hirtelen változtatásokat hajtanak egyesek végre az életükben. Ők hisznek abban, hogy ezek a változások boldogságuk növekedését eredményezhetik. Az elégedetlenség hátterében számos ok állhat, például az anya úgy érzi, túl sok mindent feladott. Lehet, hogy félretette a karrierjét, miközben a gyerekeket nevelte.
Megoldás?
Amellett, hogy minőségi időt töltötök együtt, rászánhatjátok magatokat arra is, hogy önismereti útra lépjetek, eljárjatok terapeutához és őszintén beszéljetek a női/férfi, anyai/apai változásokról.
Tekintsétek át a közös életeteket, azonosítsátok a korábbi sérelmeket, ismerjétek fel az évtizedek alatt izgalmasan változó fél erősségeit, vonzó tulajdonságait. Mi az, ami megtartó erőként tud jelen lenni köztetek, és mik azok az ártó mintázatok, amikhez ragaszkodtok?
Újrakapcsolódás – csapó 2: keressetek új célokat
A kapcsolattól függően, a hét minden napján, 24 órában ugyanannak a személynek a társaságát élvezni unalomhoz vezethet. Tehát nemcsak a közös programoknak, de az énidőnek is létjogosultsága van.
Amikor a gyerekek felnőnek, akkor lehet, hogy a párkapcsolat is kiüresedett állapotban van, ha korábban egy pár nem táplálta tudatosan az alapkapcsolatot.
Az üresfészek-szindróma nem a gyerekekről szól, hanem a szülőkről. Nem a gyerekek elvesztését gyászolja a szülő, hanem a saját szülőségének az elvesztését. A magány érzésén csak az tud segíteni, ha valakivel együtt élünk meg dolgokat. Éppen emiatt ez az időszak ideális lehet az egymáshoz való visszataláláshoz.
Megoldás?
Az életed közepén lévő krízis fázisban, az üres fészek életciklusban is hozz racionálisabb és produktívabb döntéseket:
- új hobbyt,
- új vállalkozást,
- az öngondoskodás lépéseit,
de ne a fiatalabb társat. Az nem szünteti meg az identitásválságot. Tervezzetek együtt új kalandokat, tanuljatok nyelvet vagy fejlesszetek ki új készségeket. Együtt, vagy akár külön. Akik új értelmet találnak a napjaiknak, ott kevesebb a válás. Ezzel azonban vigyázni kell, mert ez afféle pótcselekvés is lehet, legalábbis a párkapcsolat szempontjából.
Ami nem oldja meg a meglévő problémákat.
Ezek a tevékenységek új történeteket teremtenek, és újra lángra lobbanthatják a szenvedélyt. Ha egyikőtök nehezebben birkózik meg az új helyzettel, érdemes segíteni neki. Pl. az egyikőtök örökmozgó, ő majd csak a fele programra mondjon igent, amit felkínálnak neki. Aki pedig otthon ülő, az mondjon igent néhány programra.
Újrakapcsolódás – csapó 3: az újraírt Szex
A szexuális összeférhetetlenség még hangsúlyosabbá válhat – az életkor előrehaladtával fellépő hormonális változások jelentős változásokat okozhatnak a nemi vágyban. Különösen a nőknél. És bár minden életkorban minden pár tapasztal különbséget a vágyakban, ezek az életkorral egyre hangsúlyosabbak lehetnek.
Az újraközeledés hozhat egyfajta reneszánszt. Azonban a szex már nem feltétlenül a közösülésről szól, hanem az intimitásról, gyengédségről.
Pl. egy erotikus lábmasszázsról.
Megoldás?
Ahogy Bibók Bea szexuálpszichológus mondja: „ez egy normatív krízis. Ez azt jelenti, hogy minden családban, ugyanaz a krízis jelenik meg ebben a szakaszban. Ehhez az egész családnak alkalmazkodni kell. A régi szabályokat újra kell írni, hiszen más érzelmi és fizikai szükségletek lesznek érvényben.”
Tehát ahogy a tested változik, meg kell beszélned, hogy mi az, ami jó fizikailag és érzelmileg is, hogy ápolja az intimitást kettőtök között. Emellett vigyázz magadra! Ha nem sportolsz és emellett elhanyagolod magad, az nemcsak a közérzetednek és az egészségednek lesz hátrányos, de azt üzened a házastársadnak, hogy már nem törődsz vele.
Ő már nem fontos. „Ha van egy unalmas ember, aki visszabámul rád, akkor lehet, hogy magadba kell nézni kicsit?”
Ha a párok erre az időszakra tudatosan készülnek, akkor a gyermek elköltözése akár a felhőtlen, felszabadult megújulás, és a hurrá” időszaka is lehet. Amit nem kényszernyugdíjként élnek meg, hanem egy olyan időszaknak, ahol végre jut idő a hosszú, piaci bevásárlásokra is.
Gyere beszéljünk róla a Szülők a B oldalon – Kezdj új kirakósba zárt Facebook csoportban. Egy fantasztikus szülői közösség, ahol mindenki önmaga legjobb B oldalas szülő verziójává válhat. Erről szól a Szülők a B oldalon.
UI.: Amikor már nincs visszaút?
A helyzet az, hogy nem tudjuk, nem tudhatjuk biztosan előre, hogy mikor kell a válás mellett dönteni. Talán, amikor a felek, vagy annak egyik tagja nem elkötelezett a közös munka, a kapcsolat iránt. Nem tudják tisztelni egymást. Ez pedig krónikus depresszióhoz, mentális és fizikai leépüléshez vezet. Egy ilyen döntés meghozatala előtt feltétlenül tanácsos szakember segítségét kérni.